Barátposzáta
A barátposzáta az egyik legszebb énekű kerti madarunk — és egyre több telel is nálunk, nem csak nyáron látogat. A hím és a tojó „sapkája” könnyen megkülönbözteti egymástól a két nemet.
Megjelenés: hím és tojó
A barátposzáta kb. 13–15 cm hosszú, karcsú testű madár, egyenletes szürkésbarna tollazattal. Neve onnan ered, hogy mindkét nem fején jól elkülönülő, szerzetesi kopaszságra emlékeztető „sapka” látható — a hímé fényes fekete, a tojóé és a fiatal madaraké rozsdabarna. Ez az egyetlen biztos jegy, ami alapján a két nemet megkülönböztetheted.
Elterjedés és élőhely Magyarországon
Sűrű bokrokkal, cserjékkel rendelkező kertekben, erdőszéleken és parkokban egyaránt megtalálható. Hagyományosan vonuló faj volt, amely telelni délebbre húzódott, az utóbbi évtizedekben azonban egyre több egyed marad nálunk, illetve érkezik Nyugat- és Közép-Európából telelni — ez részben a kerti etetőknek és az enyhébb teleknek köszönhető.
Táplálkozás
Nyáron elsősorban rovarokkal, hernyókkal táplálkozik, ősztől azonban egyre inkább áttér a bogyós termésekre — a borostyán, a bodza és a repkény bogyói kifejezett kedvencei. Télen, ha nálunk marad, szívesen felkeresi az etetőn kínált almadarabkákat és a faggyút is.
Hang és ének
Éneke gazdag, fuvolázó, csengő hangú motívumsor, amely a hallgatóban gyakran a fülemüle énekét idézi fel — emiatt egyes tájakon „erdei csalogánynak” is nevezik, bár a két faj nem áll közeli rokonságban. Rejtett, bokros helyekről énekel, ezért gyakran előbb halljuk meg, mint hogy meglátnánk.
Fészkelés és szaporodás
Fészkét alacsonyan, sűrű bokrokban, kúszónövényzetben építi, füvekből és pókhálóval összefogott finom anyagokból. Egy fészekaljban jellemzően 4–5 tojás található.
Hogyan segíthetsz a barátposzátának?
Egy sűrű, bogyós cserjékkel (borostyán, bodza) beültetett kertsarok egész évben táplálékot és rejtekhelyet ad neki, télen pedig egy almadarabokkal, faggyúval kiegészített etető sokat segíthet, ha nálunk telel.