Nem kell madarásznak lenned ahhoz, hogy pár perc alatt megtanuld felismerni a kerted leggyakoribb látogatóit. Az alábbi fajok szinte mindenhol előfordulnak az országban — kezdd ezekkel.
Figyeld meg a méretet (verébhez vagy rigóhoz képest), a mellszín-mintázatot, és jegyezd meg a hangot is — sokszor a madarat előbb halljuk meg, mint hogy meglátnánk.
A leggyakoribb és legismertebb kerti madarunk. A hím fején szürke „sapka” és fekete, kötényszerű torokfolt látható, a tojó szerényebb, barnás-szürke mintázatú. Társas madár: gyakran csapatosan táplálkozik és fészkel. Mindenevő, magvaktól a kenyérmorzsáig szinte mindent elfogyaszt, és bátran, kíváncsian közelít az etetőkhöz.
Így ismerd fel: zömök test, vaskos csőr, a hím jellegzetes fekete torokfoltja bármikor beazonosítható.
Teljes fajleírás →
Magyarország egyik leggyakoribb cinegefaja, egész évben megfigyelhető kertekben és parkokban. Sárga hasát fekete, hosszanti csík osztja ketté — a hímeknél ez a csík szélesebb és lejjebb ér. Feje fekete, arca fehér foltos. Ügyes, mozgékony madár, gyakran fejjel lefelé is táplálkozik az ágakon.
Így ismerd fel: sárga has, fekete „nyakkendő”-csík, tiszta, kétszótagú „ci-ti, ci-ti” hang.
Teljes fajleírás →
A széncinegénél kisebb, karcsúbb faj, kék sapkával és sárga hassal. Arca fehér, rajta vékony fekete szemsávval. Rendkívül fürge, akrobatikus mozgású: gyakran fejjel lefelé csüng az ágvégeken vagy az etetőn, hogy hozzáférjen a magvakhoz.
Így ismerd fel: kék sapka, sárga has, apró termet, gyors, ugrálós mozgás.
Teljes fajleírás →
Élénk rozsdavörös melléről és arcáról azonnal felismerhető, gömbölyded testű, nagy szemű madár. Egész évben megfigyelhető, de ősztől tavaszig gyakoribb a kertekben. Magányos, erősen területvédő faj — gyakran a kertészkedő ember nyomában jár, hogy a felforgatott földből férgeket, apró rovarokat csípjen fel.
Így ismerd fel: rozsdavörös mell-arc folt, csengő, melankolikus ének, amely ősszel-télen is hallható.
Teljes fajleírás →
A hím fényes fekete tollazatú, jellegzetes sárga csőrrel és szemkarikával. A tojó ezzel szemben barnás, halványan foltozott mellű — sokan tévesztik össze más fajjal. Jellemzően a talajon ugrálva, avart forgatva keresi táplálékát. Hajnali és alkonyati éneke az egyik legdallamosabb kerti madárhang.
Így ismerd fel: hím: fekete tollazat + sárga csőr; tojó: barna, foltos mell.
Teljes fajleírás →
Zöldes-sárgás tollazatú, vaskos csőrű magevő madár. Szárnyán jellegzetes sárga sáv húzódik, amely repülés közben is jól látszik. Gyakran kisebb csapatokban mozog, és szívesen felkeresi az etetőkön kínált napraforgómagot.
Így ismerd fel: zöldes-sárga tollazat, vaskos, kúp alakú csőr, sárga szárnysáv.
Teljes fajleírás →
Kékesszürke hátú, rozsdás hasú madár, szemén jellegzetes fekete csíkkal. Egyedülálló képessége, hogy fejjel lefelé is le tud futni a fatörzsön — más kerti madár erre nem képes. Odúlakó faj, ősszel gyakran magvakat rejt el télire a kéreg repedéseibe.
Így ismerd fel: fejjel lefelé mászik a törzsön, kékesszürke hát, rozsdás has.
Teljes fajleírás →
Halványbarna, rózsaszínes árnyalatú galambféle, nyakán keskeny fekete félgallérral. Az elmúlt évtizedekben rendkívül gyorsan terjedt el Magyarországon, ma szinte minden településen jelen van. Monoton, jellegzetes háromtagú „gu-guk-guk” hangjáról messziről felismerhető.
Így ismerd fel: fekete félgallér a nyakon, halvány rózsásbarna tollazat, monoton hívóhang.
Teljes fajleírás →
Fekete-fehér tollazatú, hosszú, kékes-zöld fényű farkú madár — az egyik legkönnyebben felismerhető kerti vendég. Rendkívül intelligens és óvatos, mindenevő, gyakran a kert szélén, magasabb fákon vagy tetőgerinceken figyelhető meg.
Így ismerd fel: kontrasztos fekete-fehér tollazat, hosszú, ék alakú farok.
Teljes fajleírás →
Piros-fekete-fehér fejrajzolatú, aranysárga szárnysávú pintyféle. Kifejezetten a kis, olajos magvakat (bogáncs, niger mag) kedveli, gyakran csapatosan jelenik meg elvirágzott gyommagvas foltokon.
Így ismerd fel: piros arcfolt, fekete-fehér fej, aranysárga szárnysáv repülés közben.
Teljes fajleírás →
Fekete-fehér mintázatú, élénkpiros alfarkú harkály. Kopogva keresi a kéreg alatti rovarlárvákat, télen szívesen felkeresi a faggyútartós és diós etetőket is.
Így ismerd fel: fekete-fehér tollazat, piros alfark, hangos kopogás és dobolás.
Teljes fajleírás →
A házi verébnél kisebb, csokoládébarna sapkájú és fekete arcfoltos rokon faj, amely inkább vidéki, kertvárosi környezetet kedvel. A hím és a tojó tollazata szinte megegyezik.
Így ismerd fel: barna (nem szürke) fejtető, kerek fekete arcfolt fehér alapon.
Teljes fajleírás →
Szürkésbarna testű poszátaféle, amelyet a hím fekete, a tojó rozsdabarna „sapkája” tesz felismerhetővé. Csengő, fuvolázó éneke a fülemüléét idézi.
Így ismerd fel: jól elkülönülő sapka a fejtetőn — feketén a hímnél, rozsdabarnán a tojónál.
Teljes fajleírás →
Fémesen csillogó, feketének tűnő tollazatú madár, amely ősztől nagy, hullámzó csapatokba verődik. Kiváló hangutánzó, más madarak hangjait is beépíti énekébe.
Így ismerd fel: zöld-lila fémes csillogás, télen fehér pettyek a tollazaton.
Teljes fajleírás →
A feketerigónál karcsúbb, barnás hátú rigófaj, mellén sűrű, nyílhegy alakú foltokkal. Csigákat kővel törő szokásáról könnyen felismerhető.
Így ismerd fel: pettyes, krémszínű mell — sem a hím, sem a tojó nem egyszínű, mint a feketerigó.
Teljes fajleírás →
Apró, gömbölyded testű, aránytalanul hosszú farkú madár, amely csapatosan, folyamatosan csiripelve mozog a fák között. Zsák alakú fészke igazi mesterművek.
Így ismerd fel: a testénél hosszabb farok, fekete-fehér-halványrózsaszín tollazat, mindig csapatban.
Teljes fajleírás →
Szerényebb megjelenésű cinegefaj matt fekete sapkával és állfolttal, feltűnő sárga vagy kék szín nélkül. Inkább fásabb kertekben, mint kis városi telkeken fordul elő.
Így ismerd fel: matt (nem fényes) fekete sapka, éles „pici-csi” hívóhang.
Teljes fajleírás →
Nagy termetű, élénkzöld harkály, piros fejtetővel. A többi harkállyal ellentétben a gyepen táplálkozik, ahol hangyabolyokat bont meg hosszú nyelvével.
Így ismerd fel: zöld hát, piros fejtető, hangos, nevető „kiaú-kiaú” hangsor.
Teljes fajleírás →
Az egyik leggyakoribb hazai madár: a hím kékesszürke fejtetője, rozsdabarna melle és fehér szárnysávja jellegzetes, a tojó szerényebb, de a szárnysáv nála is látszik.
Így ismerd fel: fehér szárnysáv mindkét nemnél, jellegzetes „guruló, majd csattanó” ének.
Teljes fajleírás →
Magyarország egyik legkisebb madara, mindössze kb. 9–10 cm. Gömbölyded, vörösbarna testű, rövid, felfelé álló farkú — apró mérete ellenére meglepően hangos éneklő.
Így ismerd fel: parányi termet, felfelé billentett farok, aránytalanul hangos, hosszú trillázó ének.
Teljes fajleírás →Ha már felismered ezt a húsz fajt, a következő lépés, hogy segíts is nekik: nézd meg, mivel és hogyan érdemes etetni őket, illetve milyen etetőt vagy odút válassz a kerti fajok igényeihez igazítva. Ha pedig sérült vagy bajba jutott madarat találsz, azt is megtudhatod, mi a teendő.
